Konyec – Az utolsó csekk a pohárban (Rohonyi Gábor, 2007)
Emil és Hédi, a nyugdíjas házaspár szegényen él, menekülnek a csekket hozó postás elől. Miután már a behajtókat kell egy olyan ékszerrel kifizetni, aminek számukra különleges jelentősége van, Emil nem tud éjjel aludni. Előveszi a volt ruszki főnökeitől véletlenül hátramaradt pisztolyát, beindítja 20 év után a Csajkáját és másnap kirabol egy kisvárosi postát. És innen már nincs visszaút. Elkezdődik életük utolsó nagy kalandja, ami kontrasztba kerül az őket üldöző, a magánéletben is egy párt alkotó rendőrök életével, akik pedig a kapcsolatuk teljes szétesését élik át. Rohonyi Gábor az új filmjéhez, a Brazilokhoz hasonlóan itt is egy olyan történetet mesélt el, ami mélyen bele van ágyazva a magyar társadalomba. Bár itt a társadalomkritika sokkal kisebb szerepet kap, az előtérben inkább az öregek elviccelt Bonnie és Clyde-története van. A Konyec egy színfoltja annak az időszaknak, amikor bűnügyi vígjátékként szinte mindenki a Blöfföt koppintotta itthon, azóta is talán csak a tavalyi Tiszta szívvel épített hasonló humorra. Tehát arra, hogy az előítéleteket megcáfolva olyan emberek válnak súlyos bűnözőkké, akik valamilyen értelemben hátrányos helyzetűek és akiktől ezt nem várjuk. És a későbbi filmhez hasonlóan ezt is kettősségek jellemzik: néha viccet csinál a főhősökből, máskor együttérzést kelt velük, egyszer melankolikus, másszor az életörömöt hirdeti.
(Pucher Bálint)
Nyitott Műterem (Pécs, Jókai tér 2.)
vetítés: 2017. június 5. 19.00
bevezeti: Pucher Bálint
A filmklub támogatója: Nemzeti Kulturális Alap