Gyere, lefényképezünk! – N-Eozin Gyereknap az Eurakvilo-ért
A rendezvényen a Vizuális Nevelésért Alapítvány és a Nyitott Műterem közös portréfényképezése Körte bácsival.
Tovább »
A rendezvényen a Vizuális Nevelésért Alapítvány és a Nyitott Műterem közös portréfényképezése Körte bácsival.
Tovább »
A CSALÁDI GYEREKNAP Kozármislenyben rendezett programsorozat részeként a Vizuális Nevelésért Alapítvány Képírás Fotószakköre az Orgona utca – Zrínyi utca találkozásánál alkalmi műtermében fotós gyakorlatot tartott.
Tovább »
A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.
(PORT.hu)
vetítés: 2016. május 23. 19.00
bevezeti: Major Zoltán
A Glengarry Glen Ross rendezőjének második filmjét ugyan Arany Medvére jelölték annak idején, ám még a kimondottan vonzó színészgárda (Sean Penn, Christopher Walken, Mary Stuart Masterson, Chris Penn) dacára sem aratott kasszasikert. Sovány vigasz, hogy a kritikusok (különösen a néhai Roger Ebert) 30 éve is szerették, és jelzésértékű, hogy ma már kisebbfajta kultusznak örvend, különös a neo-noir rajongói körében. Nicholas Kazan megtörtént eseten alapuló forgatókönyvének hősei a Whitewood-család férfitagjai, akik közül a fiatalabbak (a Penn-fivérek) egyre inkább a bűnöző apa (Walken) vonzáskörébe kerülnek, ami mindannyiukra nézve tragikus következményekkel jár. Ami garantált: igazi dráma, súlyos hangulatok, erőteljes alakítások, egyéni vizualitás.
További szereplők: David Strathairn, Kiefer Sutherland, Crispin Glover.
(Orosdy Dániel)
vetítés: 2016. május 9. 19.00
bevezeti: Orosdy Dániel
A MISLENYI MAJÁLIS Kozármislenyben rendezett programsorozat részeként a Vizuális Nevelésért Alapítvány Képírás Fotószakköre alkalmi műtermében fotós gyakorlatot tartott.
Tovább »
A múlt hónapban elhunyt Kamondi Zoltán emlékére legjobb játékfilmjét tűzzük műsorra. A jelenkor alkimistája itt egyetemi tanár és kutató, aki az érte rajongó diáklányokat viszi ágyba. Egy este, éppen akkor, amikor a következő skalpot vágná le, sikerül neki a csoda, aranyat hoz létre. Azaz látszat-csoda, ugyanis jól tudja, hogy az arany néhány napon belül visszaváltozik műanyaggá, a szüzet pedig kidobja. Mivel a lányba egy izomkolosszus is szerelmes, katasztrófák sorozatát indítja el, de igazi csodában is része lesz ennek következményeként.
Az alkimista és a szűz bibliai utalásokban bővelkedő, metaforákba csomagolt történet csodatevésről és -várásról egy szerelmi háromszögbe ágyazva, kísértetiesen rokon szemlélettel és problémafelvetéssel a nemzedéktárs Enyedi Ildikó ugyanakkor készült Simon mágusához.
(Pucher Bálint)
vetítés: 2016. április 25. 19.00
bevezeti: Pucher Bálint
VNA Galéria (Pécs, Jókai tér 2.)
Megnyitó: 2016. április 8. 17.30
Megnyitja: Körtvélyesi Körte László
A megnyitón közreműködnek: Sándor Diána (tánc), Krommer Balázs és Bense Andor (dob)
A kiállítás 2016. június 9-ig tekinthető meg.
Tovább »
Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O’Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa.
Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.
(PORT.hu)
vetítés: 2016. április 4. 19:00
bevezeti: Major Zoltán
Tóth Endre (alias André De Toth) életművéből már kétszer vetítettünk — kedvező fogadtatással — olyan filmet, amit ma már klasszikusként tisztelnek, de úgy tűnik, a leghíresebb, legsikeresebb, a maga korában is széles körű elismertséget szerző munkájához csak most jutottunk el. Nem sok racionális okot találhatunk erre a késedelemre, de egy azért akad: szemben a westernnel (A száműzött napja) és a noirral (Bűnözési hullám), a rémfilm nem áll különösebben közel a rendezőhöz, vagy legalábbis viszonylag kevés lehetősége adódott arra, hogy ebben a zsánerben rendezzen. Márpedig a Panoptikum – A viaszbabák háza a horrorműfaj jeles és népszerű darabja, de nem csak emiatt érdekes. De Toth filmje ugyanis
– horrorsztárrá tette Vincent Price-t (Ollókezű Edward, Ház a Kísértet-hegyen, Az Usher-ház bukása, A légy, Az utolsó ember a Földön, A förtelmes Dr. Phibes);
– a háromdimenziós film történetének egyik legjelentősebb alkotása;
– fontos állomás a stáblistán még Buchinsky-ként szereplő Charles Bronson karrierjében;
– egy másik magyar származású rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmjének, A panoptikum rejtélyének remake-je, de ugyanezen a történeten alapul többek között a Paris Hiltont szerepeltető, 2005-ös Viasztestek is.
Röviden: a meglepően élethű viaszfigurákat készítő szobrász története bármelyik filmbarát figyelmére érdemes lehet.
(Orosdy Dániel)
vetítés: 2016. március 21. 19:00
bevezeti: Orosdy Dániel
Macerás ügyek (Hajdu Szabolcs, 2001)
A 2000-es évek elején történt meg Magyarországon a „filmrendszerváltás”, egy új alkotónemzedék elindulása újító és színvonalas filmekkel. Hajdu Szabolcs, ennek a generációnak az egyik legkorábban debütáló rendezője volt a Macerás ügyekkel és ahogy a szerzői első filmek általában, úgy ez is egy önéletrajzi alapú felnövekvés-történet. Azonban szakít a hazai előzmények komolyságával és politizálásával, az első szerelem helytől, kortól független élményéről mesél, miközben szertelen játékot folytat a filmelbeszéléssel. A szereplők rendszeresen kinéznek-kibeszélnek a filmből, a főszereplőnő pedig az aláfestő zenékben is énekel, például a filmes elődnek számító Godard-ról és más rendezőkről. Hajdu ingázását a komolyan vehetőség és az elbagatellizálás közt jól foglalta össze Stőhr Lóránt: „nála a művészet olcsó cirkusz és megejtő varázslat, a szerelem nevetséges csetlés-botlás és az embert önmaga fölé emelő költészet, ahogy az egész élet csupa meglepő burleszk geg és váratlan tragédia.”
(Pucher Bálint)
vetítés: 2016. március 7. 19:00
bevezeti: Pucher Bálin