IMDb, trailer

A múlt hónapban elhunyt Kamondi Zoltán emlékére legjobb játékfilmjét tűzzük műsorra. A jelenkor alkimistája itt egyetemi tanár és kutató, aki az érte rajongó diáklányokat viszi ágyba. Egy este, éppen akkor, amikor a következő skalpot vágná le, sikerül neki a csoda, aranyat hoz létre. Azaz látszat-csoda, ugyanis jól tudja, hogy az arany néhány napon belül visszaváltozik műanyaggá, a szüzet pedig kidobja. Mivel a lányba egy izomkolosszus is szerelmes, katasztrófák sorozatát indítja el, de igazi csodában is része lesz ennek következményeként.

Az alkimista és a szűz bibliai utalásokban bővelkedő, metaforákba csomagolt történet csodatevésről és -várásról egy szerelmi háromszögbe ágyazva, kísértetiesen rokon szemlélettel és problémafelvetéssel a nemzedéktárs Enyedi Ildikó ugyanakkor készült Simon mágusához.
(Pucher Bálint)

vetítés: 2016. április 25. 19.00
bevezeti: Pucher Bálint

IMDb, trailer

Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O’Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa.
Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.
(PORT.hu)

vetítés: 2016. április 4. 19:00
bevezeti: Major Zoltán

IMDb, trailer

Tóth Endre (alias André De Toth) életművéből már kétszer vetítettünk — kedvező fogadtatással — olyan filmet, amit ma már klasszikusként tisztelnek, de úgy tűnik, a leghíresebb, legsikeresebb, a maga korában is széles körű elismertséget szerző munkájához csak most jutottunk el. Nem sok racionális okot találhatunk erre a késedelemre, de egy azért akad: szemben a westernnel (A száműzött napja) és a noirral (Bűnözési hullám), a rémfilm nem áll különösebben közel a rendezőhöz, vagy legalábbis viszonylag kevés lehetősége adódott arra, hogy ebben a zsánerben rendezzen. Márpedig a Panoptikum – A viaszbabák háza a horrorműfaj jeles és népszerű darabja, de nem csak emiatt érdekes. De Toth filmje ugyanis
– horrorsztárrá tette Vincent Price-t (Ollókezű Edward, Ház a Kísértet-hegyen, Az Usher-ház bukása, A légy, Az utolsó ember a Földön, A förtelmes Dr. Phibes);
– a háromdimenziós film történetének egyik legjelentősebb alkotása;
– fontos állomás a stáblistán még Buchinsky-ként szereplő Charles Bronson karrierjében;
– egy másik magyar származású rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmjének, A panoptikum rejtélyének remake-je, de ugyanezen a történeten alapul többek között a Paris Hiltont szerepeltető, 2005-ös Viasztestek is.
Röviden: a meglepően élethű viaszfigurákat készítő szobrász története bármelyik filmbarát figyelmére érdemes lehet.
(Orosdy Dániel)

vetítés: 2016. március 21. 19:00
bevezeti: Orosdy Dániel

IMDb, trailer

Macerás ügyek (Hajdu Szabolcs, 2001)

A 2000-es évek elején történt meg Magyarországon a „filmrendszerváltás”, egy új alkotónemzedék elindulása újító és színvonalas filmekkel. Hajdu Szabolcs, ennek a generációnak az egyik legkorábban debütáló rendezője volt a Macerás ügyekkel és ahogy a szerzői első filmek általában, úgy ez is egy önéletrajzi alapú felnövekvés-történet. Azonban szakít a hazai előzmények komolyságával és politizálásával, az első szerelem helytől, kortól független élményéről mesél, miközben szertelen játékot folytat a filmelbeszéléssel. A szereplők rendszeresen kinéznek-kibeszélnek a filmből, a főszereplőnő pedig az aláfestő zenékben is énekel, például a filmes elődnek számító Godard-ról és más rendezőkről. Hajdu ingázását a komolyan vehetőség és az elbagatellizálás közt jól foglalta össze Stőhr Lóránt: „nála a művészet olcsó cirkusz és megejtő varázslat, a szerelem nevetséges csetlés-botlás és az embert önmaga fölé emelő költészet, ahogy az egész élet csupa meglepő burleszk geg és váratlan tragédia.”
(Pucher Bálint)

vetítés: 2016. március 7. 19:00
bevezeti: Pucher Bálin

IMDb, trailer

Káosz (Ran) – Akira Kurosawa, 1985

Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását legidősebb fiának, Tarónak. Szaburu, a legkisebb fiú nem helyesli apja döntését, mert mindkét bátyját túlságosan hatalomszeretőnek ismeri, s emiatt egyiküket sem érzi alkalmasnak egy egységes állam vezetésére. Az atya ezért Szaburu ellen fordul, de hamarosan kénytelen lesz belátni, hogy “lázadó fiának” igaza volt… A filmben Kuroszava Akira Shakespeare Lear király című művét meséli el, a történetet a XVI. századi Japánba helyezve át. Szándéka szerint létfontosságú kérdésekre kíván bennünket figyelmeztetni, ahogy a Filmkultúra kritikusa is írta: “Kuroszava, a gondolkodó és művészetével hatni tudó, felelős ember a lehető legaktuálisabb veszélyre hívja fel a figyelmet: az emberiség bármelyik pillanatban elpusztíthatja önmagát. Jól megrajzolt portrét tart elénk a rendező: ilyen voltál, ilyen vagy – gondold meg hát ember, mit cselekszel!”
(PORT.hu)

vetítés: 2016. február 29. 19:00
bevezeti: Major Zoltán

IMDb, trailer

Glengarry Glen Ross (James Foley, 1992)

Saját élményei alapján írta David Mamet a film alapjául szolgáló drámát, melyért 1984-ben Pulitzer- és Tony-díjat nyert. A híresen profán mű az ingatlanügynökök világába kalauzolja el nézőit; a filmben válogatott sztárok és karakterszínészek (Al Pacino, Jack Lemmon, Ed Harris, Alan Arkin, Kevin Spacey) által alakított üzletközők olyannyira nem mogulok, hogy a sikeres üzlet érdekében gyakorlatilag napi szinten kénytelenek a köztörvényes bűnözők, csalók és szélhámosok szintjére süllyedni. A biznisz azonban így is nagyon gyenge, legtöbbjük filléres gondokkal küzd — és ekkor megjelenik valaki a főnökség képviseletében, hogy keresetlen szavakkal bejelentse: aki nem kerül csakhamar az élbolyba az iroda belső versenyében, lapátra kerül. A már addig is feszült kis munkahelyen egy csapásra ember embernek lesz farkasa.
A Glengarry Glen Ross-t többnyire a színészek játéka (főleg az utolsó nagy alakításai egyikében látható Lemmon és a szerepéért Oscarra jelölt Pacino), valamint Mamet mesteri forgatókönyve miatt jegyzik, pedig ez a gonosz humorú remekmű sokat köszönhet James Foley rendező (Lőtávolban, Sötétség után, kedvesem, Lépéselőny) és Juan Ruiz Anchía operatőr (Játékos végzet, Mária szerelmei) kimagasló teljesítményének is.
(Orosdy Dániel)

vetítés: 2016. február 15. 19:00
bevezeti: Orosdy Dániel

IMDb, trailer

Herminamező – szellemjárás (Halász Péter, 2006)

10 éve hunyt el Halász Péter, aki leginkább alternatív, kísérleti színházi színészként és rendezőként tevékenykedett. Utolsó filmes projektje, a Herminamező – szellemjárás is eredetileg színdarab volt, aminek filmváltozata magán viseli ennek a színházfelfogásnak a bélyegét. Az ’56-os forradalom idején játszódik, azonban leszámol a realista múltidézés illúziójával. Arra az egyszerű formai ötletre épül, hogy a helyszínt adó pesti városrészt egy terepasztalon, babákkal és játékokkal modellezi le, de ezen kívül is számos kreatív ötlet látható a filmben, amelyek eredménye egy teljesen sajátos, színpadias, groteszk stilizáció. Az előzményeket leginkább a társforgatókönyvíró, Jeles András filmjeiben lehet megtalálni, bár az alapvetően nem élőszereplős jellege és a sötét humora miatt közel jár a film olyan szatirikus animációs sorozatokhoz is, mint a South Park vagy a Family Guy. Valahogy úgy tekint az életre és a történelemre ez a film, ahogy a középkoriak, Villon, Dante vagy a klinikai halált átélt kortárs író, Nádas Péter, azaz mint „nyomorult árnyékvilágra”. E világból − miután saját felravatalozását is eljátszotta − az író/rendező/színész Halász Péter is távozott a bemutató után egy hónappal.
(Pucher Bálint)

vetítés: 2016. február 1. 19:00
bevezeti: Pucher Bálint